Játék rengeteg -Bőti Anikó gyógypedagógus

  Még Budapesten éltünk, amikor megjelent Bartos Erika írónő első Brúnó Budapesten -Buda tornyai című kötete. Rögtön rajongó lettem, és ezáltal a gyerekek is, hiszen mi akkor az I. kerületben laktunk, így a mesékben szereplő helyszínek ismerősek voltak számunkra, ráadásul közel is voltak.  Igazán különleges érzés volt még nekünk felnőtteknek is, hogy azok a jól ismert helyek, amiken gyakran naponta végig sétálunk egy mesében is megjelennek, ráadásul ezer dolgot tanulhattunk belőle.  Így készülünk a kirándulásra Később már a kirándulásokat is a kötetek köré szerveztük. Otthon már napokkal előtte  felkészültünk, igyekeztünk megjegyezni milyen izgalmas helyeket fogunk megnézni, majd amikor élőben láttuk rácsodálkoztunk hogyan tudja valaki ennyire pontosan lerajzolni ezeket a különleges épületeket.  Amikor hazaértünk, akkor ismét előkerült a könyv, és ha volt kedvük a gyerekeknek, akkor lerajzolták nekik mi tetszett a legjobban.  Gombai Zsuzsanna képe. Köszönöm Ezek alapján gondolhatjuk, h

A Természettörténeti Múzeum belseje (saját kép)   Ha nyár, akkor nálunk az azt jelenti, hogy a strandolás és a kirándulások mellet bejárjuk a környékbeli várakat, múzeumokat, kiállításokat is.  Budapesten is hatalmas kedvenceink voltak ezek a helyek, rendszeres látogatók voltunk.  Az elmúlt nyáron a közeli várak voltak a célpontok, a hétvégén viszont nagyot álmodtunk és Bécsbe mentünk el a Természettörténeti Múzeumba.  Az egyik interaktív játék (saját kép) Miért szeretünk múzeumba járni a gyerekekkel? A legfontosabb, amit kiemelnék, hogy együtt vagyunk, és együtt fedezzük fel azt a különleges világot amiben élünk... de ha részletesebben kellene leírnom, akkor ezek jutnak eszembe:  Remek tanulási lehetőség, ismereteket adhatunk át, gyakran ezek kézzel foghatóak, vagy interaktívak, így jobban meg tudják jegyezni, mintha egy könyvet lapozgatnánk az adott témáról Bővül az érdeklődési körük  Nyitottabbak lesznek az újdonságokkal kapcsolatban, kitárul a világ Alapvető szociális-, és társas s

Szenzoros doboz és zseblámpa    Itt van ez a csodás borús, esős tavasz, amikor az embernek semmihez sincs kedve. A gyerekek már kezdték megszokni, hogy kint lehetnek egész nap az udvaron, de most mégis a szobában kell kuksolni... ilyenkor kell valami izgalmas játék, hiszen hamar jön az "unatkozoooom" kezdetű mondat.  Nálunk ezekben a napokban a legjobb játék  a ZSEBLÁMPA illetve a különböző világító eszközök, például   a  Plazma gömb  vagy a  világító panel .  Mi mindenre jók a lámpás játékok? Mindamellett, hogy a gyerekek nagyon hosszan képesek elmélyedni egy-egy ilyen tevékenységben, észrevétlenül is megdolgoztatják a különböző képesség és készségterületeket. Gyakran tapasztalom, hogy akik félnek a sötétben, vagy csak nem érzik magukat annyira komfortosan mondjuk egy-egy borús, viharos napon, azok is sokkal nyugodtabbak lesznek a lámpás játékok hatására.   A teljesség igénye nélkül néhány terület, amire hatással van ez a típusú tevékenység: vizuális figyelem  vizuális diffe

A kép forrása: freepik.com Nálunk nagy hagyománya van a befőzésnek, ilyenkor a tavasz végén, nyár elején már kezdődik a szörpök készítésével a szezon.  Amikor kicsi voltam nekem mindig volt a Nagymamám kertjében saját kertem, de erről már egy korábbi BLOG bejegyzésben írtam (  Kertészkedés gyerekekkel  ), talán innen jön, hogy szeretném, ha a gyermekeim is tudnák, hogy mi hogyan készül... illetve kicsit azt érzem, hogy így jobban meg is becsülik amit készítünk. Hogyan vehetnek részt a befőzésben?  A gyerekek  boldogan segítenek, és hiszem, hogy kicsi koruktól kezdve meg lehet találni azt a tevékenységet, amit már el tudnak végezni önállóan, amiben sikerélményük van.  Igen, eleinte lassabbak leszünk, és eszünkbe juthat, hogy:  "ennyi idő alatt egyedül már végeztem volna..", de hosszú távon meglesz ennek az eredménye, hiszen évről évre amellett, hogy nyilvánvalóan egyre nagyobbak lesznek, úgy lesznek egyre rutinosabbak is, és a jelenlétük már valóban igazán hasznos segítséget i

A kép forrása: freepik.com Időbeli tájékozódás: Az időbeli tájékozódás kialakulása gyakran lassabb folyamat. Sokszor tapasztalom, hogy erre nem feltétlenül helyezünk elég nagy hangsúlyt, illetve célzottan csak az óvodában hallanak erről a gyerekek. Persze tudom, hogy millió teendője van a családoknak, és sokszor nem is gondolnak rá, hogy ami egy felnőttnek magától értetődő, az a gyermekeknek   nem az.   Ilyenek az évszakok, a hét napjai és a napszakok is. Mégis amikor eljön az óvodás kor több szülőben is felmerül, hogy vajon mennyire tudja a gyermeke, hol tart az időben? Honnan fogja tudni, hogy mikor megyek érte? Miért keveri még a napszakokat és az étkezések neveit?   A kép forrása:freepik.com Az idő érzékelésének kialakulása:   Az első 1-2 évben a gyermekek még a biológiai szükségleteik alapján érzékelik az időt.   A születés utáni véletlenszerűnek számító   események, szépen fokozatosan egy többé-kevésbé jól kiszámítható napirenddé állnak össze. A gyerekek így tudják, h

A finommotorika fejlesztéséről sok sok izgalmas bejegyzést lehet olvasni és millió hasznos ötletet is találunk. Ebben a mai írásban az ezt megelőző kis játékról, méghozzá az  ujjtornáról szeretnék röviden írni.   Mi is az az ujjtorna és miért hasznos? A finom mozgásokat igénylő játékok, feladatok előtt célszerű egy kicsit megmozgatni a kezeinket. Ez hozzájárul többek között a testséma, a testtudat fejlődéséhez is, valamint a gyermekek figyelmének az   ujjaikra,   kezükre, sőt az egész   testtartásukra   irányítására.     Ahhoz   például, hogy egy csipeszt a megfelelő helyre tudjanak illeszteni, vagy   a színezés közben ne menjenek ki a vonalból,   nem is hinnénk, hogy mennyire kell koncentrálniuk a gyerekeknek eleinte. Később   ez már automatizálódik, és kevesebb energia befektetéssel is képesek lesznek sikeresen dolgozni. Mindezek mellett pedig segíti a gyerekeket   a foglalkozásra hangolódásban is, hiszen ezek a játékos mozdulatok bevezetik a finommotoros tevékenységeket,

     Ebben a bejegyzésben egy   igazán különleges könyvet szeretnék röviden bemutatni, mert azt gondolom, hogy ott kell lenni a családi és az intézményi könyvespolcokon  is… de még jobb, ha a gyerekek, a szülők és a szakemberek kezében vannak!   Miért ezt választottam? Anyaként és gyógypedagógusként is tudom, hogy sajnos keveset foglalkozunk azzal, hogy hogy van a gyermekünk lelke valójában. Persze látjuk, hogy fizikailag hogy érzi magát. Azt is megkérdezzük, hogy mi volt az oviban vagy később a suliban, de… és itt jön a fontos rész: az oviban általában – tegyük a szívünkre a kezünket – az ebédet kérdezzük, míg iskolában legtöbbször a jegyeket és a házi feladatot vesszük a kérdéssor elejére.   Azt, hogy aznap milyen hatások érték, kivel nevetett vagy éppen ki, vagy mi miatt volt szomorú, arra már gyakran nem kérdezünk rá. A gyerekek pedig nem mindig fogják elmesélni maguktól, főleg akkor nem, ha azt látják, mi csak rohanunk közben.   A sok el nem mondott történet pedig egy idő