Az idő érzékelése: A hét napjainak megismerése -mondókákkal

A kép forrása: freepik.com

Időbeli tájékozódás:

Az időbeli tájékozódás kialakulása gyakran lassabb folyamat. Sokszor tapasztalom, hogy erre nem feltétlenül helyezünk elég nagy hangsúlyt, illetve célzottan csak az óvodában hallanak erről a gyerekek. Persze tudom, hogy millió teendője van a családoknak, és sokszor nem is gondolnak rá, hogy ami egy felnőttnek magától értetődő, az a gyermekeknek  nem az.  Ilyenek az évszakok, a hét napjai és a napszakok is.

Mégis amikor eljön az óvodás kor több szülőben is felmerül, hogy vajon mennyire tudja a gyermeke, hol tart az időben? Honnan fogja tudni, hogy mikor megyek érte? Miért keveri még a napszakokat és az étkezések neveit?

 

A kép forrása:freepik.com

Az idő érzékelésének kialakulása:

  •  Az első 1-2 évben a gyermekek még a biológiai szükségleteik alapján érzékelik az időt.  A születés utáni véletlenszerűnek számító  események, szépen fokozatosan egy többé-kevésbé jól kiszámítható napirenddé állnak össze. A gyerekek így tudják, hogy pl. mikor lesz a következő étkezés, majd észlelik, amikor az késik/hamarabb történik. Ezért sem lehet eleget hangsúlyozni a NAPIREND fontosságát!

  • A következő időszakban, már a gyerekeknek a napszakok változását is kihangsúlyozzuk, hiszen ez egy jól szemléltethető folyamat:  reggel, nappal világos van, este besötétedik. Ezekhez a napszakokhoz, pedig eseményeket kapcsolunk.
  • Az események idejének, IDŐTARTAMÁNAK  érzékelése a következő folyamat. Az, hogy valami sokáig vagy rövidebb ideig tart, rendkívül fontos, hiszen a várakozást, a saját igények késleltetését is így sajátítják el. Ezt segíthetjük, ha egy-egy időtartamot eseményhez kapcsolunk: nem azt mondjuk, hogy 10 perc múlva jövök, hanem hozzátesszük, hogy amikor kiteregettem, mert ez így látható a gyerekeknek.

  • Az időrend tudatosabb érzékelése 4-6 éves korban jelenik meg, ekkor tudják már egymás után kapcsolni az eseményeket, hiszen az emlékezni is ilyenkor kezdenek el.  Aki szeretne, az ebben az életkorban kezdhet el célzottan napirendet jelölő képeket, naptárat használni.

Ebben az életkorban már természetesen előkerülnek az évszakokkal, napokkal, napszakokkal kapcsolatos énekek, mondókák, és gyakran úgy is tűnik, hogy a gyerekek pontosan tudják pl. a hét napjait, azonban ez még többnyire csak egy versszerű felsorolás. Viszonyítani még nem feltétlenül tudnak, illetve előfordul, hogy az évszakokat egy-egy jellemző tulajdonságaik alapján sem tudják azonosítani.

  • 6-7 éves  korban – vagyis az iskolába lépés előtti időszakban – a napok, évszakok helyes értelmezése is kialakul.

  • 7-8 éves korban már az év és a hónapok fogalmát is képesek megfelelően értelmezni a gyerekek.

A kép forrása: freepik.com

Összegyűjtöttem néhány mondókát a napok gyakorlásához:

 

Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat vasárnap,

Jó dolgunk van, mint erdőn a madárnak.

-------------------------------------------------------------

 

Hétfőn kezdem e hetet,

Kedden kedvem de remek,

Szerdán reggel felkelek,

Csütörtökön nevetek.

Pénteken sem heverek,

Szombaton se fekhetek,

Vasárnap leheverek,

Befejezem e hetet.

-------------------------------------------------------------

 

Hétfőn heverünk,

Kedden keverünk,

Szerdán szemezünk,

Csütörtökön csücsülünk,

Pénteken pipálunk,

Szombaton szitálunk,

Vasárnap titeket vendégségbe várunk.

-------------------------------------------------------------

 

Hétfő hetibe,

Kedd kedvibe,

Szerda szeribe,

Csütörtök  csűribe,

Péntek pitvarába,

Szombat, szobájába,

Vasárnap a verpeléti vásárba.

-------------------------------------------------------------

 

Hétfő: zöldül már a mező

Kedd: kevés lesz a meggy

Szerda: megérett a málna

Csütörtök:  van eladó sütőtök

Péntek: paszulyos az inged

Szombat: hajthatod a lovat

Vasárnap: vége van a vásárnak.

-------------------------------------------------------------

Hétfő heves,

Kedd kedves,

Szerda szerelmes,

Csütörtök csendes,

Péntek piszkos,

Szombat szappanos,

Vasárnap kényes.

-------------------------------------------------------------

Cseh Katalin: Sárkánynaptár

Hétfőn rossz a kedvem,

bús az első fejem.

Kedden víg vagyok,

másik fejem ragyog.

Szerdán öl az unalom,

harmadik főmet vakarom.

Csütörtökön a negyedik,

fellegekbe emelkedik.

Pénteken az ötödik,

élménnyel telítődik.

Szombaton a hatodik,

a többivel hadakozik.

A hetedik –vasárnap-

naphosszat szunyókálhat.

Hét fejem van kérem szépen,

magamat én hétszer érzem.

-------------------------------------------------------------

 

Mondókázzanak, énekeljenek sokat, és legyenek nagyon türelmesek.

Kerüljenek elő a heti beosztású naptárak, beszéljék meg reggelente, hogy milyen nap van ma, majd később azt is, hogy holnap milyen nap lesz, illetve tegnap milyen nap volt. Hiszen ez segíti a viszonyítás kialakulását. Beszéljenek arról mik a hétköznapok, természetesen hozzá lehet eseményeket kapcsolni pl. amikor Te oviban/iskolában vagy, Anya/Apa pedig dolgozik, és a hétvégéket is ugyanígy említsék pl. amikor együtt itthon lehetünk.



 

További ötleteket találnak a Játék rengeteg facebook oldalán.


Megjegyzések

Legnépszerűbb bejegyzések

Agyféltekék összekapcsolása - játékos feladatokkal

Játékok borús időre - varázslat zseblámpával és világító eszközökkel

Finommotorika fejlesztése: ujjtorna - mondókákkal