Finommotorika fejlesztése: ujjtorna - mondókákkal

A finommotorika fejlesztéséről sok sok izgalmas bejegyzést lehet olvasni és millió hasznos ötletet is találunk. Ebben a mai írásban az ezt megelőző kis játékról, méghozzá az  ujjtornáról szeretnék röviden írni.

 

Mi is az az ujjtorna és miért hasznos?

A finom mozgásokat igénylő játékok, feladatok előtt célszerű egy kicsit megmozgatni a kezeinket. Ez hozzájárul többek között a testséma, a testtudat fejlődéséhez is, valamint a gyermekek figyelmének az  ujjaikra,  kezükre, sőt az egész  testtartásukra  irányítására.   

Ahhoz  például, hogy egy csipeszt a megfelelő helyre tudjanak illeszteni, vagy  a színezés közben ne menjenek ki a vonalból,  nem is hinnénk, hogy mennyire kell koncentrálniuk a gyerekeknek eleinte. Később  ez már automatizálódik, és kevesebb energia befektetéssel is képesek lesznek sikeresen dolgozni.

Mindezek mellett pedig segíti a gyerekeket  a foglalkozásra hangolódásban is, hiszen ezek a játékos mozdulatok bevezetik a finommotoros tevékenységeket, jól érzékeltetik, hogy valamilyen tevékenység elkezdődik majd.

Miért jó még?

Ha pedig még távolabbról nézzük, akkor a mondókázás hatással van a/az:

•           közös figyelem fejlődésére
•           vizuális és auditív figyelem irányítására
•          utánzás fejlődésére
•           beszédfejlődésre (kiejtés, szókincs, ritmus, tagolás, mondatalkotás, …)
•           beszédészlelésre, beszédértésre
•           ismeretek bővítésére
•           a különböző agyi területek integrációjára (mozgás-ritmus-beszéd)
•           agyféltekék összekapcsolására
•           testtudat, testkép fejlődésére
•           mozgáskoordináció, egyensúly fejlődésére

 

Mikortól ajánlott?

Mivel az ujjtorna nem más, mint mozgással kísért mondóka vagy ének, már az 1- 1,5  éves  gyermekeknek is bátran ajánlom. Természetesen eleinte nem kell törekedni arra, hogy a mozdulatok tökéletesek legyenek, de akár egymással szemben ülve, akár tükör előtt remek kikapcsolódást nyújtanak ezek a közös tevékenységek.

A hozzám járó gyerekekkel a Baba-Mama-Papa foglalkozásokon már a 13 hónapos gyerekek is odaülnek – szüleik ölében- az asztalhoz, vagy kisasztalt teszünk eléjük és a földön ülnek, de a kemény felületen boldogan mozgatgatják az ujjaikat. Ilyenkor egy-egy apró mozdulatot is nagyon dicsérjünk meg, jelezzük vissza mennyire büszkék vagyunk.

 

Néhány mondóka:  

Gomba, gomba, gomba, (összeütjük az öklünket)

nincsen semmi gondja, (kezünket forgatjuk)

ha az eső esik rája, (ujjainkat mozgatjuk)

nagyra nő a karimája. (karral körzünk a fejünk felett)

Az esőt csak neveti, (szájunkra mutatunk)

van kalapja, teheti. (fejüket ütögetjük)

 

     ------------------------------------

Gyülekeznek a felhők (ujjak mozgatása magastartásban)

Esik az eső  (zongorázás az asztalon)

Kopog a jég (kopogás az asztalon)

Dörög az ég (dörömbölés az asztalon)

Villámlik,   (kezek felemelése)

Lecsap       (kezek lecsapása az asztalra)

Kisütött a nap.  (ujjak ki-be csukása, nyitása) 

     ------------------------------------

 

Itt a kezem, jobb és bal,

(egymás után nyújtsuk előre előbb a jobb, majd a bal kezet)

Összeverem, megszólal.

(ökölbe zárt kezeinket, ütögessük egymáshoz)

Itt a kezem, bal és jobb,

(kezek előrenyújtása megadott sorrendben)

Most kell vele tapsolnod.

(tapsolás)

     ------------------------------------

 

 

Ez elment vadászni (megfogjuk a hüvelykujját/ő maga fogja a másik kezével)

Ez meglőtte (a mutatóujját)

Ez hazavitte (a középső ujját)

Ez megsütötte (a gyűrűsujját)

Ez az icike-picike mind megette. (a kisujját)

Kerekecske-dombocska,

Itt szalad a nyulacska! (megcsikizzük a pocakját)

      ------------------------------------

Én kis kertet kerteltem, (tenyérbe köröket rajzolni)

bazsarózsát ültettem, (tenyérbe bökdösni ujjheggyel)

szél, szél fújdogálja, (tenyérbe simítani)

eső, eső veregeti (tenyérbe csapkodni)

huss!

 

     ------------------------------------

Így ketyeg az óra tik-tak jár (mutatóujjunkkal jobbra-balra döntjük)

Benne egy manócska kalapál (ökölbe szorított kezeinket összeütögetjük),

De ha áll az óra és nem jár (mutatóujjunkat felemeljük),

Alszik a manócska és nem kalapál (két kezünket a fülünkhöz tesszük, mintha aludnánk).

      ------------------------------------

Esik eső, fúj a szél (ujjak mozgatása)

Nyírfa ága összeér. (karok fej fölé emelése)

Újra össze, újra szét, (karok fej fölötti összeérintése, kitárása)

Rajta, rajta, most elég! (karok leengedése a combhoz)

      ------------------------------------

Hüvelykujjam korán ébredt, (a két hüvelykujj felpattintása)

az ajtómon kopogott, (a nyitott hüvelykujjú öklök csípőhöz koppintása)

a négy testvér mind kiugrott, (a kéz többi ujjának a felnyitása)

így köszöntek: - Jó napot! (az öt ujj ritmikus csukása-nyitása a mondóka ütemére)

     ------------------------------------

Javaslom, hogy a kézműves tevékenységek előtt csak 1-2 mondókát mondjanak el. Ez éppen elég a ráhangolódáshoz, és a tevékenység előrejelzéséhez, mégsem viszi el a gyermekek figyelmét az alkotásról.

Az oldal YouTube csatornájára is folyamatosan kerülnek fel a mondókák: 

Esik az eső- mondóka

Boldogan fogadjuk a kedvenc mondókákat is hozzászólásban!

A Játék rengeteg oldalon további ötleteket találnak!