Kertészkedés a gyerekekkel

 

Közös munka a gyerekekkel (saját kép) 

Itt a tavasz és jönnek a kinti közös programok. Nálunk már nagy hagyománya van a közös kertészkedésnek, amióta a gyerekek tudnak járni, jönnek velem és együtt tevékenykedünk. Gyakran kérdezik tőlem, hogy honnan jön ez nekem, és egyáltalán miért foglalkozom ilyen dolgokkal, hiszen ez mennyire sok idő, arról nem is beszélve, hogy sokszor szembesíteni akarnak azzal, hogy nem is éri meg. Most ebben a bejegyzésben egy kicsit ezt szeretném megmagyarázni, és bízom benne, hogy mások is kedvet kapnak hozzá!

 

Honnan jön ez a „hobbi”

Nekem a kert szeretete és a közös kertészkedés a Nagyszüleimtől jön. Ők a szomszédunkban laktak, nagy kertjük volt, és mindig volt egy darabka föld, amit a Mama az én kertemnek készített elő tavasszal.  Együtt veteményeztünk, együtt gondoztuk – de így utólag tudom már, hogy milyen gyakran ő dolgozott helyettem, mégis hatalmas élmény volt az általam ültetett borsót, babot, paradicsomot és karalábét bevinni Anyáéknak.

Ráadásul közben beszélgettünk, észrevétlenül tanított meg sok izgalmas dologra. Láttam, hogy mennyire kitartóan dolgozik, és igyekeztem ellesni a mozdulatait. Szerencsés vagyok, mert a mai napig, ha valamit nem tudok, például, hogy mikor kell vetni fel tudom hívni, ráadásul az ő uborkamagjából nő a mi bakonyi kertünkben is uborka.  

 

A kert ellenőrzése (saját kép) 

Miért tartom fontosnak ezt a mai gyerekek életében?

Amikor olyan helyen laktam, hogy volt kertünk – akármilyen kicsi is – egyértelmű volt számomra, hogy azt hasznosítani kell. Most kicsit más a helyzet, hiszen akkora a művelhető terület itt a Bakonyban, hogy annak a megművelésére nem lenne időm, így csak egy részét használjuk konyhakertnek.

A gyerekekkel együtt döntjük el, hogy mik azok a növények, amik nem hiányozhatnak, és mindig megbeszéljük, azt is, hogy mik azok, amiket mi magunknak nem tudunk, vagy valóban nem célszerű megtermelni.

Közös program a vetőmag megvásárlása, a hely elkészítése, a mag elvetése, a szerszámok letisztítása, később a kapálás, a gaz kiszedegetése, az öntözés, a palánták kikarózása, sőt a termések begyűjtése is.

Nincsenek rákényszerítve, mégis mindig örömmel jönnek velem. Gyakran látom, hogy csak kiszaladnak, megnézik, hogy valami kibújt-e már és jönnek „jelenteni”.  Idén tervben van egy napló készítése is, amibe a gyerekek írják, hogy mit mikor veteményeztünk és mikor ettünk belőle először.

 

Mire van hatással?

Ha egy kicsit gyógypedagógus szemmel nézem, akkor ezeknek a területeknek a fejlődésére van hatással, illetve ezeket taníthatjuk meg:

• közös minőségi időt adunk
• helyzetet teremtünk a nyugodt beszélgetésekhez, „munka közben” gyakran szívesebben mesélnek a gyerekek az őket foglalkoztató dolgokról
• megtanítjuk értékelni az ételt
• megtanítjuk, hogy meg kell dolgozni azért, hogy legyen termés
• türelem, várakozás gyakorlása, időbeli tájékozódás fejlődésének elősegítése
• felelősségtudatot taníthatunk, ha egy-egy növényt a gyermekre bízunk
• megtanítjuk, hogy a munkának, kitartásnak, szorgalomnak értéke van
• szemléltethetjük, hogy néha a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem sikerül amit szeretnénk, külső tényezők miatt (pl. időjárás, betegség…) de akkor is meg kell próbálni
• megtanítjuk a szerszámok nevét és használatát
• fontossági sorrendet tanítunk
• megtanítjuk, hogy egy-egy növényt mikor kell ültetni
• megtanítjuk, hogy a növényeket hogyan kell gondozni
• megtanítjuk minek milyen a termése és azt hogyan kell begyűjteni
• megtanítjuk, hogy abból mit és hogyan lehet készíteni, eltenni télre és ezeket a folyamatokat is végezhetjük együtt
• sok sok állatot látunk közben megbeszélhetjük a nevüket, miért hasznosak, hogyan vigyázzunk rájuk
• finommotorika, szem-kéz koordináció fejlődik
• nagymozgások összehangolása, pontosítása előtérbe kerül
• saját fizikai erő megfelelő beosztására is figyelni kell
• szenzoros ingereket adunk
• matematikai ismereteket bővíthetjük kicsiknél és nagyoknál is
• vezethetünk naplót arról, mit mikor ültettünk, mikor kelt ki és mit készítünk belőle

Mi kell hozzá?

Nekünk hatalmas szerencsénk van, hogy csak kisétálunk a kertbe és adott a lehetőség ehhez, de 15 év budapesti élet után tudom, hogy ott is megoldható. Hiszen egy virágládában is csodaszép paradicsomok nőnek, illetve igazán izgalmas nyáron a limonádéba a saját ablakunkban termett mentáról vágni a leveleket.

Szóval elég az elhatározás, néhány cserép, föld és magok. 

Ne a kifogásokat keressük, hanem a lehetőségeket!

 

Jó munkát kívánok mindenkinek, és élvezzék a munkájuk gyümölcsét… vagy zöldségét!

 

 

A Játék rengeteg oldalon további ötleteket találnak!